Valahányszor szállodában vagy panzióban alszok mindig kérek a szobához reggelit. Reggeli nálam nem maradhat ki, nem csak szállodában, soha, mindig reggelizek. Szállodai reggelikre pedig mindig igaz a “Reggelizz mint egy király…” mondás, főleg ha aznap túrázni megyek. Este én voltam az utolsó aki megérkezett a szállodába, reggel én voltam az első aki megjelent reggelizni. Sok időm nem volt reggelizni mivel Szász Svájc Nemzeti Park legnépszerűbb látványossága volt az első megálló aznap, a Bastei híd. Emlékezzünk, ez egy szombati nap volt! Sok idő tehát nem volt a reggelire, ha a turista tömegek előtt akartam megérkezni. A reggelit ráadásul csak fél 8 után lehetett megkezdeni. Sebaj, addig bepakoltam a kocsiba és mindent előkészítettem az indulásra. Megreggeliztem, kicsekkoltam és indultam is. A szállodától a hídhoz legközelebbi parkoló csak fél órányira volt, úgyhogy fél 9-kor már a helyszínen is voltam. A parkolóban SENKI nem volt még. Csodás, nem lesz tömeg a fotókon! Nade, ne szaladjunk ennyire előre, mi is ez a park pontosan és mit lehet tudni a Bastei hídról?

Németország és a Cseh Köztársaság határán terül el az Elbai-homokkőhegység és a két ország mondhatni “közös” nemzeti parkja a Cseh Svájc és a Szász Svájc. Fura nevet választottak, az tuti. A nemzeti park domborzata rendkívül változatos, mindezt pedig fenyvesek és lombhullató erdők borítják, több helyen pedig 200 méteres sziklák emelkednek a magasba. Az egész táj gyönyörű és az itteni falvak is tökéletesen illenek a környezetbe. Számomra fura, hogy mindez csak 1990 óta nemzeti park. Ha egyszer Drezdában jársz és szeretnél kimozdulni a természetbe is akkor keresve se találhatsz ennél jobb helyet. Mindössze 45 percnyire van és a 93 négyzetkilóméteren temérdek túraútvonal és látnivaló vár felfedezésre (https://www.outdooractive.com/en/protected-area/national-park/saechsische-schweiz/9014460/) a várak szerelmeseinek pedig Königstein erődje lesz a kötelező program.

Szász Svájc jelképe a Neurathen sziklavár védvonalának részét képező, 194 méter magas sziklákat összekötő Bastei híd. A híd egyébként furamód nem vezet sehova, csak a sziklákat köti össze. Mai formáját 1851-ben nyerte el, akkor építették át az 1824-ben készült fahidat. Az átépítésre a rengeteg idelátogató turista miatt volt szükség. 140 évvel azelőtt, hogy nemzeti parkká nyilvánították a térséget! Sajnos a Neurathen sziklavárából mára nem sok maradt - kb mint Budán az Anquincumból - és ha ezt is meg szeretnénk nézni akkor külön lehet fizetni érte. Elzárva ugyan nincs, így aki elég korán érkezik – mint én – annak nem kell belépőt fizetnie viszont dobhat aprót a becsületkasszába. A romok bejárására jól kiépített rámpákon és lépcsőkön van lehetőség. Apropó, a Bastei híd megtekintése teljesen ingyenes, egyedül a parkolásért kell fizetni és az se egy hanyattvágós összeg. A parkoló pedig nagyon közel van a hídhoz, tehát sokat gyalogolni se kell.

Következő megálló szintén egy híd lesz.