Pont időben végeztem a Bastei hídnál, visszafele a kocsihoz már tömegével érkeztek a turisták pedig még csak 10 óra körül lehetett. Előkapartam a zsebemből a parkolócetlit, kifizettem a parkolást, elrendeztem a holmimat a csomagtartóban, beültem a kocsiba, veszem elő a telefont, hogy kikeressem a következő úticélt és a telefonon nem volt net. De nem csak net nem volt hanem hálózatot se talált. Sebaj, gondoltam van nálam egy másik telefon egy másik szolgáltató kártyájával, majd megnézem azon. Természetesen az se talált hálózatot. Remek, utolsó mentsváram az autó navija volt. Végülis vannak benne POI-k, talán ismeri a Rakotzbrücket is. Ismerte, huh, ráadásul tud a közelben egy parkolót is, remek, indulhatunk.
Kevesebb mint 2 óra alatt oda is értem az úticélhoz. A parkoló félig volt csak tele, nem kellett sokat keringeni, a németek katonás rendben, szépen sorban, egymás mellé parkolták az autóikat a bejárattól kezdve. A tűző napra! Megszakítva a szép sort én beparkoltam az árnyékra, természetesen ez volt a legmesszebb az automatától, úgyhogy sétálhattam vissza. Tuti ezért parkoltak a többiek ilyen szép sorban. Vissza a kocsifelé már azt néztem a telefonomon pontosan merre is kell elindulni a Rakotzbrückéhez. Maximum 5 perc séta után ott is voltam.
A park Kromlauból gyalog is megközelíthető és nem csak a híd az egyetlen látnivaló amiért érdemes idelátogatni. A gyaloghidat látva azt gondolnánk, hogy valamikor a középkorban építették, valójában az 1800-as évek közepén építette a park akkori tulajdonosa, Friedrich Hermann Rötschke. Egy tájépítészt bízott meg, aki különféle őshonos és egzotikus fákat és cserjéket is telepített a hatalmas birtokon. A hidat 1863 és 1882 között építették, amihez a bazaltot a környék bányáiból szállították ide. Maga a tó nem nagyobb, mint a Feneketlen-tó a XI. kerületben és a hídra tilos felmenni, így a híd „csak” egy látványosság. De annak nem is akármilyen! Úgy lett megépítve, hogy a majdnem tökéletes félkör híd a víztükörrel egy tökéletes kört alkot. Ezért is hívják az Ördög hidjának. A parkban még további kőépítmények is vannak, de egyik se olyan nevezetes, mint az a híd.
Az volt az eredeti tervem, hogy majd kora este, sötétedés előtt visszajövök, kipakolom a cuccot és készítek pár képet, aztán ha már besötétedett visszamegyek a szállodához, alszok egy jót és reggel korán visszajövök és lövök még pár képet. Bíztam benne, hogy szerencsével járok és talán egy kis köd is lesz majd a tó felett. De tuti képek lettek volna! Na hát nagyon nem így lett, de a végén semmi okom nem lehetett panaszkodni.
Most napközben még csak be akartam járni a környéket, honnan érdemes egyáltalán próbálkozni, hol vannak azok a helyek, ahol már a nálam sokkal profibbak azokat a jó képeket készítették, amiket a Google kidob, ha rákeresek a hídra. Meglepő módon alig találkoztam emberrel a hídnál pedig arra számítottam, hogy azért látni fogok pár fotóst. Mégiscsak június vége és szombat van. Miután körbejártam a tavat, illetve a parkot is aminek ez a tó is része elindultam a kocsihoz majd pedig a szállodához.
Elfoglaltam a szállodai szobámat, megnéztem milyen messze van az a park, amit délutánra terveztem és egy kis pihenő után indultam is oda. Részletek majd a következő bejegyzésben lesznek, nem akartam ezt a bejegyzést két részre szedni.
Kora este mire visszaértem a hídhoz már természetesen voltak ott fotósok, akik szintén a naplementére vártak felsorakoztatott kamerákkal. Én is kipakoltam és bekapcsolódtam a beszélgetésbe. Elmeséltem nekik honnan jöttem, hova tartok és ők is elmondták ők honnan jöttek. Voltak ott Berlinből, Dániából, Lengyelországból is. Volt, aki hozzám hasonlóan szintén egyedül volt, de volt, akivel eljött a párja is vagy haverja is illetve az egész családja. Rajtam kívül mindenki csak a híd miatt indult el és ha itt végeztek mennek is haza. Érdekes volt hallani, hogy ki milyen képet szeretne itt készíteni, ha adottak lesznek a körülmények. A berlini pár már másodszor volt itt és ők voltak az egyetlenek, akik fel voltak készülve az esti szúnyoginvázióra is, jófejek voltak és mindenkinek adtak szúnyogriasztót. Fura, hogy ezt a nem éppen elhanyagolható infót miért nem lehetett sehol se olvasni, még a fotós oldalakon se találtam említést szúnyogokról. Na sebaj, ennél nagyobb gondom ne legyen. Még gyorsan instagram neveket cseréltünk, már akinek volt, és ahogy egyre jobban ment le a nap mindenki „munkához” látott. Egyedül szegény ivi_ma (https://www.instagram.com/ivi_ma/) nem tudott olyan képeket készíteni, amit szeretett volna, estére sajnos totál beborult az ég, ő pedig csillagos égbolttal szerette volna lefotózni a hidat.
Mikor már teljesen sötét volt sokan leléptek csak ivi_ma illetve afrineo maradt, illetve én is már készülődtem volna elpakolni a holmim. Ekkor szedte elő afrineo amiért idejött. Egész idáig csak kísérletezgetett egy kis üveggömbbel, de most előkerült egy reflektor is. Még valamit előszedtek a csomagjukból, de azt már nem ismertem fel a sötétben. Megkérdeztem azokkal mik a tervei és ő csak annyit mondott, hogy ne menjek sehova és ne pakoljak el semmit mert úgyis maradni fogok. Elindult a haverjával a hídhoz, de nemsokkal később visszajött egyedül és kb ugyanekkor a reflektor is felkapcsolt megvilágítva a hidat alulról és balról. Nagyon jól nézett ki az egész az éjszakában! Csináltam is gyorsan pár képet, megpróbáltak még pár beállítást a reflektorral de mindenki szerint a legelső volt a legjobb. Ezután jött a lényeg. Az a valami, amit én korábban nem ismertem fel egy kötél volt, a végén valami gyúlékony anyaggal, amit meggyújtott a srác aki ott maradt a reflektorral a hídnál és különféle módon pörgette meg. Volt mit fotózni, de egy kép többet mond 1000 szónál szóval:
Ekkor már bőven éjfél után volt és már tudtam, hogy én nem fogok 3-kor felkelni és kora reggel itt fotózni, de egyáltalán nem voltam csalódott. Nagyon jó képeket tudtam készíteni aznap este! Köszi afrineo!
Másnap reggel nem sokkal 5 óra előtt sikerült csak kiérni, találkoztam pár emberrel tegnapról, megmutattam nekik az esti fotókat, csináltam én is itt pár fotót és még 7 óra indultam is vissza a kocsihoz különben fizetnem kellett volna a parkolásért.
